Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A héja (Accipiter gentilis) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. Előfordulása [szerkesztés] Európa, Ázsia és Észak-Amerika erdejeiben fordul elő, de parkokban és falvakban is él. A Kárpát-medencében főleg a hegy- és dombvidékein vadászik, de az Alföldön is megtalálható. Alfajai [szerkesztés] Accipiter gentilis gentilis Észak- és Közép-Európa; ez az alapfaj Accipiter gentilis marginatus – Marokkó, Spanyolországtól Kaukázusig; sötétebb és valamivel kisebb, mint az alapfaj Accipiter gentilis arrigonii – Korzika és Szardínia; még sötétebb és még kisebb, mint az alapfaj Accipiter gentilis buteoides – Észak- és Nyugat-Szibéria; nagyobb és világosabb, mint az alapfaj Accipiter gentilis albidus- Északkelet-Szibéria és Kamcsatka; van egy szürke és egy nagyon világos, majdnem fehér színváltozata is Accipiter gentilis schvedowi – Közép- és Kelet-Ázsia és Hokkaidó Accipiter gentilis fujiyamae – Honsú szigete, Japán; a legkisebb alfaj, nagyon sötét színű Accipiter gentilis atricapillus – Észak-Amerika legnagyobb része; szürkéskék hát és jellegzetes arcrajzolat jellemzi Accipiter gentilis laingi – Vancouver- és Queen-Charlotte-szigetek, a kanadai Brit-Columbia tartomány partvidékén;sötétebb, mint az észak-amerikai alfaj Accipiter gentilis apache – Az USA és Mexikó határvidékének hegyvidéki részei;világosabb, mint az észak-amerikai alfaj Megjelenése [szerkesztés] Testhossza hím 50, nőstény 60 centiméter, szárnyfesztávolsága hím 95, nőstény 125 centiméter, testtömege hím 500-1100, nőstény 800-1350 gramm. A tojó lényegesen nagyobb a hímnél. Hátoldala sötétszürke, melle és hasa szürkésfehér, barna keresztsávokkal. Csüdje rövid és vaskos, ujjai erőteljesek, hegyes karmokkal. Életmódja [szerkesztés] Elsősorban különféle rágcsálókkal, kisebb és közepes nagyságú madarakkal táplálkozik. Lesből támadva, nagy sebességgel üldözi zsákmányát, amit általában el is kap. Ahol eltűnnek a héják, ott általában elszaporodnak a rágcsálók. A héja körülbelül 15 évig él. Szaporodása [szerkesztés] Az ivarérettséget 2–3 éves korban éri el. A párok hűségesek egymáshoz, látványos nászrepülést végeznek. Általában előző évi helyüket foglalják el, de váltó fészket is használnak. Fészekalja 4 kékesfehér tojásból áll, de általában csak két fiókát nevelnek fel. A kotlás áprilisban kezdődik és 40 napig tart. A fiatal madarak 40–43 nap után repülnek ki.